Indulás előtti gondolatok

Holnap indulunk. Fáradt vagyok. Úgy tűnik be vagyok pakolva, még nem számoltam össze hány táskába, bőröndbe. Anikó tuti sokkot kap, ha meglátja. De szerintem van mindenem, ami meg nincs, azt kint beszerezzük. Fárasztó hetem volt, nagyon sokmindenkivel találkoztam, meglehetősen aktív közösségi életet éltem. Ennyit sosem telefonáltam vezetés közben, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mennyire örülök a sok telefonnak, sms-nek, és mindenkinek köszönöm, aki gondolt rám, és sok szerencsét kívánt. Nagyon jól esett. Sajnos nem tudtam válaszolni minden smsre, de ez nem azért van, mert nem érdekel, hanem azért, mert az utóbbi időben egy perc szabadidőm sem volt. És tényleg, korábban nem hittem, hogy van olyan, hogy nincs idő válaszolni smsre, vagy éppen csak vezetés közben tudok telefonálni. Azoknak is nagyon örülök akik eljöttek valamikor találkozni velem, beszélgettünk kicsit, és ittunk egyet-kettőt a sikerekre. Egyszó mint száz, szar itthagyni ennyi barátot, ismerőst, és természetesen a családom. Minden más tekintetben pedig nagyon jó menni, és nagyon izgatott vagyok. Jó lesz kiszakadni az itteni mindennapokból, mégha színesek is tudnak lenni. Nagyon nagy megmérettetés lesz az önállósodás is. Meg minden kis és nagy dolog, amiket igyekszem leírni a későbbiekben.

Ennyiszer sosem autóztam körbe a várost egy nap az intéznivalók sokasága miatt. Pedig nem az erősségem a papírmunka, ez csak a szükséges minimális dolgok összessége. Nem fordítottam nagy figyelmet az 'erasmus'-szal kapcsolatos ügyintézésre, véleményem szerint a papírok háromnegyede teljesen fölösleges. Mondjuk ennek lehet, hogy meglesz még a böjtje. Annak aki a pályázattal kapcsolatos intéznivalókra, papírmunkára kíváncsi, én nem tudok tanácsot adni, magam sem tudom mi minden kell(ett volna) egy sikeres pályázathoz. Aki ilyen ügyben érdekelt, ajánlom Anikó, Zóra, Timi blogját, ők végigcsinálták ezeket a dolgokat. Amikor én eldöntöttem, h mé' ne mennék egy évre Le Havre-ba, akkor már jóval túljártunk a leadási határidőn, sőt amikor megkérdeztem, hogy mehetek-e, a többiek már a nyelvi megmérettetésen is túl voltak. Nekem csak egy válasz volt még aznap; Mehetek! Minden hasonló 'jóból' kimaradtam sajnos. Lekéstem a be- a leadási határidőket, az iskolába való jelentkezés határidejét, valamint koli szobát se tudtam foglalni. Nagyon remélem, hogy hétfő este azért lesz hol aludnom, jeleztem egy 350 eurós 'foglalóval' ezen szándékom.

Igen, hétfőn, mert szombat és vasárnap Párizsban leszünk, aklimatizálódás gyanánt:) Csak hogy kedvet kapjunk a francia életérzéshez. Holnap délelőtt derül ki, hogy beférünk-e a kocsiba, meg az Anikó arcára leszek nagyon kíváncsi, mikor meglátja, hogy mennyi mindent sikerült összepakolnom! Aztán Párizsig nincs megállás! Hosszú út lesz. Úgyhogy megyek pihenni, hogy sokat bírjak vezetni. Megírok még néhány dvd-t filmmel, zenével, hogy legyen mit nézni meg hallgatni, ha éppen időm engedi majd.