Szeebúúsztok!
Eltelt néhány nap, vagy két hét az utolsó bejegyzés óta, de ez annak köszönhető, hogy nem is nagyon voltam itthon az elmúlt időszakban, vagy csak épp aludni tértem haza. Ezt nézzétek el nekem, sőt inkább örüljetek ti is neki! De lássuk szép sorban az eseményeket:
A legutolsó hírem tehát az Ádámtól volt, ha jól emlékszem szombat este. Vasárnap hajnalban értünk haza, úgyhogy 2 előtt nem is igen keltünk föl. Utána reggeliebéd, majd a tegnapi felvételek megtekintése, technikai kielemzése, némi beállítási gyakorlattal fűszerezve, és ökörködés a kamerával. Aztán Ádám kiment Porte Maillot-ra a szülei elé, én is elindultam a hotel felé. Még jó hogy egy időre szerveztük a családi látogatást. Nekem volt még időm, úgyhogy gyalog mentem, végigsétáltam a csatorna partján, majd emlékezetből megpróbáltam odatalálni, ugyanis az utcaneveket meg a hotel nevét még jó hogy elfelejtettem. Nem volt gond, letettem a cuccomat a recepción, majd elmentem sétálni. Nem sokkal később (najó fél órát álltam az utcasarkon, de ez ilyenkor belefér) megérkezett a család. Egész jól odataláltak kocsival. Megzabáltam a maradék szendvicseiket, mégis otthoni ízük van, aztán elsétáltunk a belvárosba. Első benyomás, sokat számít, és mivel lejártuk a lábunkat, ajánlottam nekik, hogy tegyünk egy kört autóval is az esti párizsban.
Az elköventkezendő 5 nap a következő képpen alakult: reggeltől estig séta a városban, vagy valamelyik múzeumban, majd este autózás. Egyébként az időjárás nagyon kiadta; egyik nap esett csak az eső, akkor megnéztük a Picasso múzeumot, meg a Centre Pompidou-ban a modern művészeti kiállításokat. Amikor pedig szikrázó napsütés volt, akkor Tour Eiffel, sétahajókázás, Jardin de Luxembourg, Cité Université. Tulajdonképpen nincs is mit túlragozni a programon, mindent megnéztünk amit látni kell párizsban, metróztunk, autóztunk, sétáltunk, szóval nagyon eseménydús volt ez a pár nap. A párizsi közlekedés az előző francia közlekedési morál c. bejegyzés második részét képezi majd.
Pénteken eljöttünk Le Havre-ba, hogy megmutassam, hol lakom jelenleg. Nekik nagyon tetszett a város, hiába jöttem végig a zone industrielben a különböző finomítók és erőművek lángcsóvákat okádó kéményei között. A belváros kockaházai is szépek szerintük, meg persze a plage látványa sem rossz. Másnap reggel megmutattam a sulit, meg a kertvárosi részt, a szép és a ronda részeket egyaránt. Utána elugrottunk a meseszép Etretat-ba, ami lenyűgözte a családomat is. Nem volt túl sok időnk, hosszú út állt előttük, délután elindultak haza Pestre. Búcsúzkodás, útvonalegyeztetés, 'legyetek jók' meg 'ésszel'. 16 óra autózás 3 óra alvás után szerencsésen hazaértek. Örülök, hogy meglátogattak, nagyon jó volt találkozni velük. Legközelebb én megyek haza, nem is olyan sokára!
A legutolsó hírem tehát az Ádámtól volt, ha jól emlékszem szombat este. Vasárnap hajnalban értünk haza, úgyhogy 2 előtt nem is igen keltünk föl. Utána reggeliebéd, majd a tegnapi felvételek megtekintése, technikai kielemzése, némi beállítási gyakorlattal fűszerezve, és ökörködés a kamerával. Aztán Ádám kiment Porte Maillot-ra a szülei elé, én is elindultam a hotel felé. Még jó hogy egy időre szerveztük a családi látogatást. Nekem volt még időm, úgyhogy gyalog mentem, végigsétáltam a csatorna partján, majd emlékezetből megpróbáltam odatalálni, ugyanis az utcaneveket meg a hotel nevét még jó hogy elfelejtettem. Nem volt gond, letettem a cuccomat a recepción, majd elmentem sétálni. Nem sokkal később (najó fél órát álltam az utcasarkon, de ez ilyenkor belefér) megérkezett a család. Egész jól odataláltak kocsival. Megzabáltam a maradék szendvicseiket, mégis otthoni ízük van, aztán elsétáltunk a belvárosba. Első benyomás, sokat számít, és mivel lejártuk a lábunkat, ajánlottam nekik, hogy tegyünk egy kört autóval is az esti párizsban.
Az elköventkezendő 5 nap a következő képpen alakult: reggeltől estig séta a városban, vagy valamelyik múzeumban, majd este autózás. Egyébként az időjárás nagyon kiadta; egyik nap esett csak az eső, akkor megnéztük a Picasso múzeumot, meg a Centre Pompidou-ban a modern művészeti kiállításokat. Amikor pedig szikrázó napsütés volt, akkor Tour Eiffel, sétahajókázás, Jardin de Luxembourg, Cité Université. Tulajdonképpen nincs is mit túlragozni a programon, mindent megnéztünk amit látni kell párizsban, metróztunk, autóztunk, sétáltunk, szóval nagyon eseménydús volt ez a pár nap. A párizsi közlekedés az előző francia közlekedési morál c. bejegyzés második részét képezi majd.
Pénteken eljöttünk Le Havre-ba, hogy megmutassam, hol lakom jelenleg. Nekik nagyon tetszett a város, hiába jöttem végig a zone industrielben a különböző finomítók és erőművek lángcsóvákat okádó kéményei között. A belváros kockaházai is szépek szerintük, meg persze a plage látványa sem rossz. Másnap reggel megmutattam a sulit, meg a kertvárosi részt, a szép és a ronda részeket egyaránt. Utána elugrottunk a meseszép Etretat-ba, ami lenyűgözte a családomat is. Nem volt túl sok időnk, hosszú út állt előttük, délután elindultak haza Pestre. Búcsúzkodás, útvonalegyeztetés, 'legyetek jók' meg 'ésszel'. 16 óra autózás 3 óra alvás után szerencsésen hazaértek. Örülök, hogy meglátogattak, nagyon jó volt találkozni velük. Legközelebb én megyek haza, nem is olyan sokára!
