Projet Francais

Sept13.csütörtök

Délelőtt kirándulni voltunk Le Havre egyik szép külvárosában, megnéztük a piacot meg egy templomot, sétáltunk egy keveset, beültünk egy kávéra, aztán menni kellett az IUT-re franciaórára. Négy óra alatt meglehetősen elfáradtunk, én meg -miután elvesztettem figyelőképességem- elkezdtem törökül tanulni a Bori szótárgépén. Onnan rohanás a plage-ra találkozni a spanyoltanárral és négy francia diákkal. Ott voltak a spanyolok, venezuelaiak, mexikóiak meg az oroszok is. Kár, hogy nem vittem gépet, nagyon hangulatos piknik volt a tengerparton a naplementében. Hazafele jövet Peré meg Angéla jóvoltából spanyolul tanulhattunk. Angéla alig beszél franciául, uh spanyolul hallgatjuk őt. Eszméletlen szép a lány is meg a spanyol nyelv is. Miután hazaértünk gyorsan megvacsoráztunk ill kis papírmunka, villanyóra-állás felírása, majd beborítékolása. El kell küldeni a helyi elműnek, mert nem hivatalosan van áram a szobánkban, és az oroszoknál már ki is kapcsolták a villanyt. Átnéztem a Boriékhoz, hogy megkérdezzem, mikor megyünk a német csajokhoz. Mivel nekem még nem volt időm megvacsoráztatni magam, ezért ezt megtettem náluk. Közben már ment körbe a pálinka, uh szomjan se’ maradtam náluk. Akárki jött, azt megitattuk, és koccintottunk. Négy vagy öt ilyen kör után már nagy késésben voltunk a németektől, uh útnak is indultunk a pár sarokra lévő bérházhoz.

Ahhoz képest, hogy azt hittem átnézünk páran a németekhez, csak mi lettünk tizenketten, és a ’buli’ már javában elkezdődött. Ők nem koliban laknak, hanem lakást bérelnek, ami fele akkora mint nálunk egy koliszoba, és a toalett is a folyosón van. Mindenesetre abban a pici helységben lehettünk vagy húszan, és még vagy tízen a lépcsőházban, mint dohányos szekció. Nagyon fain összejövetel volt. Ennyi nemzetiséggel sosem buliztam együtt. Azt vettem észre, hogy bizonyos mennyiségű alkoholos ital elfogyasztása után folyékonyan beszélek franciául, de még németül is.

Utána átmentünk a 20 méterre lévő diskotheque-be, és mivel diák nap van 2 euró a belépő. Gondoltuk, annyit simán megér. Mikor odaértünk, kiderült, hogy ingyen van, majd bementünk. Én azt hittem, hogy az előtérben vagyunk, de azt mondták ennyi. Majdnem neki mentem a tükörnek, amikor föl akartam fedezni a helyet. Szólt a hifiből a kedvenc német rave-re hasonlító zene, bődületes hangerővel, és magunktól sem fértünk el a ’tánctéren’. Otthon a szobámban nagyobb bulit rittyentek. De ott voltunk, táncoltunk, majd olyan f2 körül hazamentünk. Másnap kiderült a németek, malájok, kinaiak 3ig meg 4ig maradtak.